Antall József hajlandó volt közvetlen politikai céljait és a pártérdekeket is háttérbe szorítani, hogy a rendszerváltás minősége érdekében megbízható, teherbíró alkotmányos jogrend alakuljon ki Magyarországon - írta Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Nemzet című napilap pénteken megjelent emlékszámában, amely Antall József miniszterelnök halálának 15. évfordulójára jelent meg. A rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke 1993. december 12-én halt meg. Sólyom László írásában kiemelte: Antall József a maga és kormánya becsületéhez sem engedett nyúlni: perre ment a minisztériumait általában korrupcióval vádoló kijelentés miatt. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy "minden ötödik évben újra eltemetjük Antall Józsefet. Súlyos és díszes szavak márványtömbjei rakódnak sírján egyre magasabbra: csak ki ne jöjjön!". Mint írta, nem látja jelét annak, hogy a kerek évfordulók közt bárkinek hiányozna a miniszterelnök.

Kiemelte: ma már egykor halálos ellenségei is elismerik, ám ezzel adták át leghatékonyabban a múltnak. "Azt mondják: államférfi volt, de korszerűtlen; egy letűnt kor és osztály utolsó, kiváló reprezentánsa. Azaz nem lehet folytatása" - írta.
 
Sólyom László szerint ma legjobban a perspektíva, a széles horizont, a hosszú távú gondolkodás hiányzik, mert ezek helyett rögtönzés követ rögtönzést, minden lépésnek a teljes győzelem vagy a totális vereség a tétje.
 
Az államfő írásában felidézte, hogy öt évvel ezelőtt a Magyar Nemzetben megjelent írásában számos példát hozott fel arra, miként tartott ki stratégiai céljai mellett Antall József, mind a Kerekasztal-tárgyalásokon, mind utána. "Amikor 1989 nyarán több, úgynevezett történelmi párt felrúgta az ellenzék korábbi megállapodását a köztársasági elnök jogállása és megválasztása ügyében, Antall a tárgyalások sikere érdekében nem engedte, hogy elővegyük a hangfelvételeket, és szembesítsük őket szószegésükkel. Leszögezte, hogy volt megállapodás, de új helyzet van, kész a kompromisszumra" - emlékezett az államfő.